Nyilvános a paksi tanulmányok egy része
Egyelőre nem ismerhetjük meg teljes körűen az atomerőmű bővítését célzó, ún. Teller projekt keretében készült tanulmányokat. Az atomerőmű ugyanis hiányosan, több esetben kitakarásokkal küldte el azokat. Tekintve, hogy a projekt keretében csaknem 500 millió forint közpénzt költöttek el, a tervek szerint egy olyan beruházásra, amely költsége a becslések szerint akár 3000 milliárd forint is lehet, fontos lenne megismerni, hogy eddig milyen munkákra és milyen minőségű eredményekre fizettek ki ekkora összeget.
Az MVM-nek és a paksi atomerőműnek az atomerőmű bővítésével 2007-2009-ben foglalkozó, ún. Teller projektje keretében született tanulmányok, elemzések nyilvánosságra hozatalát 2011 nyarán kértük az atomerőműtől. Azt, hogy a projektben mely szervezetek dolgoztak és milyen elemzéseket készítettek, ahhoz az atomerőművel szemben korábban megnyert, a Teller projekt keretében kötött szerződésekről szóló per szolgáltatott információkat.
Az atomerőmű tekintettel a feladat nagyságára, szeptember 30-ig kért haladékot, hogy összegyűjtse a közérdeklődésre számot tartó dokumentumokat. A határidőt az erőmű megtartotta, a hozzánk eljuttatott dokumentumok, illetve a csatolt levél alapos áttanulmányozása során az alábbiakat tapasztaltuk.
Az atomerőmű nem adta ki teljes körűen a kért dokumentumokat, és erre vonatkozóan alapos magyarázattal nem szolgált. A projekt keretében kötött 19 szerződésben meghatározott kb. 67 feladatból a küldött anyagok 15 esetben teszik lehetővé az egyértelmű beazonosítást. Az esetek többségében az atomerőmű arra hivatkozott, hogy az elemzések beépültek a Megvalósíthatósági tanulmány, az Előzetes környezeti értékelés és a Kiégett üzemanyag és radioaktív hulladékok elhelyezésére vonatkozó stratégia c. anyagokba. Azonban ezek közül az utóbbit nem küldte el, a Megvalósíthatósági tanulmányt pedig csak hiányosan (az új blokkok költségeivel és finanszírozásával foglalkozó fejezeteket kivágták).
Így egyfelől gyakorlatilag nem lehet megállapítani, pontosan hogyan teljesültek a szerződésekben előírtak, még azon esetekben sem, ahol többé-kevésbé beazonosítható, hogy pl. a Megvalósíthatósági tanulmány adott fejezetét ki írta. Továbbá, a szerződésekben számos olyan feladatot találunk (pl. elemzések készítése), amelyek teljesítését semmilyen dokumentum nem igazolja a megküldött anyagokból, sőt, egyes szerződések esetében nemcsak anyagot nem küldtek, de erre a mellékelt levél sem szolgált semmilyen magyarázattal.
Mindezek miatt újabb kérelemmel fordultunk az atomerőmű igazgatójához.