Nyilvánosak a paksi szerződések

A szerződésekből kiderül, hogy a lényeget érintő elemzések elkészítésén felül projektmenedzsmentre mintegy 70, kommunikációs és PR célokra 31, jogi szaktanácsadásra. 39 millió forintot költöttek. A szerződő partnerek között volt a Noguchi & Peters Kft., az Esplanade Kft., a VEIKI Zrt., az Accenture Kft., az MVM-ERBE Zrt., a Budapesti Műszaki Egyetem Nukleáris Technikai Intézete, a KFKI AEKI, az ETV-Erőterv Zrt. és az ING Bank Zrt.

Az összköltségre vonatkozó információ hiányán túl, a megküldött szerződésekből egyes részleteket kitakartak, illetve a szerződések egyes mellékletei hiányoznak. A hiányosságokkal kapcsolatban további kérdéseket fogunk feltenni az Atomerőműnek.

A szerződések letöltése

Előzmények:

A bírósági határozat előzménye, hogy 2007-ben a Paksi Atomerőmű és a tulajdonos Magyar Villamos Művek Zrt. elindította az ún. Teller projektet, melynek keretében a tervezett atomerőmű bővítés megalapozását kezdte meg. Tekintve, hogy szakértői becslések szerint a tervezett bővítés 2-3 ezer milliárd forintos költségre is rúghat, az Energiaklub Szakpolitikai Intézet úgy vélte, hogy a folyamatnak alapjaitól kezdve nyilvánosnak és átláthatónak kell lennie. Éppen ezért élve a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó törvény adta lehetőségével, az Energia Kontroll Program keretében 2010 júniusában a Paksi Atomerőműtől elkérte az előkészítő projekt egyes pénzügyi adatait és a keretében kötött szerződéseket. Az erőmű ekkor, arra hivatkozva, hogy nem lát el közfeladatot, megtagadta az adatok kiadását, így az Energiaklub pert indított az adatszolgáltatást megtagadó cég ellen.

Az április 27-i jogerős ítélet elvi éllel rögzítette, hogy a MVM-en keresztül a közvetett állami tulajdonban álló erőmű „közvagyonnal gazdálkodik, ezért köteles tűrni az állampolgárok ellenőrzését”. Nem fogadta el a bíróság az alperesnek az átláthatóságot teljesen ellehetetlenítő érvelését, miszerint kizárólag az állami tulajdonrész – az azt megtestesítő részvények – értékesítésével kapcsolatos információk minősülnek közérdekű adatnak. Az elsőfokú döntéssel szemben a Tolna Megyei Bíróság rámutatott, hogy az állami vagyonnal gazdálkodó és szigorú állami ellenőrzés mellett működő atomerőmű közfeladatot lát el, ezért a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő alkotmányos jog érvényesíthető vele szemben. Azzal a kitétellel, hogy a nyilvánosság nem eredményezheti műszaki ismeretek és technológiai eljárások aránytalan sérelmét, ezért az ilyen jellegű bizalmas adatok kitakarásával kell eleget tenni az ítéletben foglaltaknak.

„Egyértelműen közügynek számít, hogy mennyit költ az állam az ország energiaellátásában kulcsfontosságú szerepet játszó erőműre. Az állami tulajdonú energiaszektor és különösen a fokozott biztonsági kockázatot jelentő atomenergia termelés átláthatóságához kiemelkedő közérdek fűződik.” – fűzte hozzá az ítélethez Baltay Levente, a felperest képviselő Társaság a Szabadságjogokért ügyvédje.

A per eredménye befolyással lehet az Energiaklub Energia Kontroll Programjának egy további, az MVM ellen folyó perére is, amelynek szintén a Paksi Atomerőmű bővítésével foglalkozó, 2009 óta futó, ún. Lévai projekt hasonló adatai képezik a tárgyát.