Az oldalt gondozza: ENERGIAKLUB
Aktuális

Európai képviselők előtt az atomenergia átláthatóságáról

Az Energia Kontroll Program vezetője, Koritár Zsuzsanna, az Európai Parlament képviselői előtt beszélt arról, miért fontos az atomenergia átláthatósága, az információk széles körű – európai szintű – nyilvánossága.

Nyilvánosságra tartoznak a paksi bővítés adatai

Annak ellenére, hogy már több ízben is kimondta a bíróság, hogy a Magyar Villamos Művek Zrt. közfeladatot ellátó szerv, az MVM mindvégig az ellenkező állásponton volt. A Kúria ma megszületett döntésével úgy tűnik, pont kerül egy régóta húzódó ügy végére.

Paksi bővítés továbbra is homályban

A paksi atomerőmű bővítéséről szóló Lévai projekt keretében valójában nem megalapozó vizsgálatokat végeznek, hanem már konkrétan a bővítést készítik elő – ez derül ki az Energiaklub birtokába került dokumentumokból. A beruházás körüli folyamatot homály fedi, számos kérdés marad a nyilvánosság előtt megválaszolatlan.

Szent Viktor esernyője

- Hargitai Miklós cikke -"Esernyőbrand" épül az MVM-ben: a hivatalos magyarázat szerint ez az oka, hogy az állami vállalat a korábbi esztendőkben megszokottnál sokkal többet költ reklámra, és a hirdetési piac egyik legnagyobb szereplőjévé vált. A kommunikáció kimondott célja, hogy – mint a Mikszáth-könyvben Szent Péter esernyője - MVM a biztonság és a gondoskodás szimbólumának tűnjön mindazok számára, akikhez a nagyvállalat szolgáltatásai elérnek. Az esernyő alá belesve ugyanakkor nem csak az látszik, hogy a régebben egyprofilú állami energiacég a földgázkereskedelembe, a mobilszolgáltatásba, az atomerőmű-építésbe is szeretne belekóstolni - nem szakmai meggyőződésből, hanem kormányzati akaratot teljesítve -, hanem az is, hogy a diverzifikációt kísérő intenzív reklámtevékenység során a forintmilliárdok feltűnően egy irányba gurulnak.

Csődbe ment terv - Offshore cégbe mentették ki az első magyar bioerőművet

Tódor János oknyomozó cikke - A korábbi kormány sikertörténeteként ünnepelt, 2009 augusztusában Szakolyban átadott első magyar biomassza-erőművet (DBM Zrt.) másfél év alatt vitték csődbe tulajdonosai. A projekten, amelyet a K&H mellett a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) finanszírozott, az állam is több milliárdot bukott. A korábbi többségi tulajdonos Liget Kft. ellen 2010-ben felszámolási eljárást kezdeményeztek a környékbeli beszállító cégek, amelyeknek azóta is mintegy egymilliárd forinttal tartozik. A bioerőmű megálmodói hitelezőik elől menekülve a Liget Kft.-t és vele a DBM Zrt.-ben lévő tulajdonrészüket egy olyan, magyar tulajdonosi hátterű cégnek, az Associated Networks (AN) Kft.-nek adták el, amely egy ugyanazon nevű, Seychelle-szigeteken bejegyzett társaság birtokában van. Az általunk megkérdezettek közül többen is úgy vélik, hogy a kormányváltás tett be az erőműnek, azt követően emelte a hitelek kamatait az MFB. Abban azonban mindannyian egyetértenek, hogy a szakolyi erőmű a magyar bioenergia-ipar állatorvosi lova.

Energia, nyilvánosság, kultúra

- Antal Attila cikke -„Energetikai ügyekben a közvélemény pontos, gyors, szakszerű tájékoztatásának rendkívüli fontosságára nem is olyan rég egy megrázó esemény figyelmeztette az egész világot. A japán partok melletti földrengés, a fukusimai atomerőművet ért katasztrófa, reméljük, sokáig nem ismétlődik meg. Ám az eset megmutatta, hogy adott esetben emberéletek sokasága múlhat a megfelelő tájékoztatáson” – nyitotta meg Jóri András még adatvédelmi biztosként az Energia és nyilvánosság című konferenciát.1 Ugyanakkor a nyilvánosság kultúrája meglehetősen alulfejlett és kialakulatlan a hazai energiaszektorban – holott a terület nem csupán szakpolitikai szempontból válik egyre jelentősebbé, hanem a demokrácia napi gyakorlatának is az egyik kulcsterülete lehet.

Több ezer hordó atomhulladék - szabálytalanul

Úgy tároltak évekig több ezer hordónyi kis és közepes aktivitású hulladékot Bátaapátiban, hogy a telephely földtani alkalmasságát nem bizonyították – áll többek között az ombudsman, egy komoly vizsgálat után kiadott, decemberi állásfoglalásában. A biztos ezt követően intézkedések megtételét kezdeményezte több illetékes igazgatóság mellett a kormánynál, illetve a vidékfejlesztési miniszternél is.  A várhatóan heteken belül elkezdődő végleges engedélyezés (azaz a tároló használatba vétele) előtt néhány alapvető kérdés továbbra is tisztázatlan.

Az MVM nem az ítéletnek megfelelően teljesített

Nem teljesítette maradéktalanul a bírósági ítéletet az MVM a Lévai projekttel kapcsolatban. 2012. február 16-án a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen kötelezte a Magyar Villamos Művek Zrt.-t a paksi atomerőmű tervezett bővítéséről szóló projekt adatainak nyilvánosságra hozatalára. Az igényelt adatok közül az alperes a projekt eredményeit nem adta ki.

A Teller-ügy újra elsőfokon

A Teller projekt adatainak nyilvánosságáért folytatott perünk újabb állomáshoz érkezett: a Tolna Megyei Bíróság április 4-én visszautalta elsőfokra. A másodfokú bíróság ugyanis úgy ítélte meg, hogy a bizonyítási eljárást korábban nem folytatták le megfelelően, így az ügy visszakerült a Szekszárdi Városi Bírósághoz.

Lévai projekt: az eddig megérkezett dokumentumok

A Lévai projekt adatai ügyében indított perünkben februárban született jogerős ítélet után az MVM Zrt. megküldte a kért dokumentumok egy részét (ezek a "Kapcsolódó tartalmak" alatt  letölthetőek). Ezekből megismerhető a projekt tervezett összköltsége (12,74 milliárd forint), ütemterve, projektben résztvevő cégek és a projekt keretében kötött szerződések listája, illetve a projekt keretében eddigi született eredmények felsorolása. Ez utóbbiak tekintetében ki kell emelnünk, hogy mind a kérelem, mind a bírósági határozat maguknak az eredményeknek a közzétételére szólított fel, nem pedig egy 8 tételből álló lista nyilvánosségra hozatalára.Mivel értékelésünk szerint a bírósági határozat értelmében magukat az eredményeket kellett volna megküldeni, illetve úgy véljük, hogy a szerződések tekintetében is további információk közzétételére lenne szükség, újabb kérelemmel fordultunk az MVM Zrt.-hez.