Az oldalt gondozza: Energiaklub

Több ezer hordó atomhulladék - szabálytalanul

2012. 4. 17.

Úgy tároltak évekig több ezer hordónyi kis és közepes aktivitású hulladékot Bátaapátiban, hogy a telephely földtani alkalmasságát nem bizonyították – áll többek között az ombudsman, egy komoly vizsgálat után kiadott, decemberi állásfoglalásában. A biztos ezt követően intézkedések megtételét kezdeményezte több illetékes igazgatóság mellett a kormánynál, illetve a vidékfejlesztési miniszternél is.  A várhatóan heteken belül elkezdődő végleges engedélyezés (azaz a tároló használatba vétele) előtt néhány alapvető kérdés továbbra is tisztázatlan.

Az Energiaklub 2008-ban kezdeményezte a Bátaapátiban épülő radioaktívhulladék-tároló engedélyezési eljárásának vizsgálatát a Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosánál. A radioaktív hulladékok esetében alapkövetelmény a körültekintő bánásmód. A hulladékok kezeléséhez, elhelyezéséhez, az ezekkel kapcsolatos engedélyezéshez egyértelmű jogszabályokra, mindenki számára világos, átlátható hatósági folyamatokra van szükség. Az Energiaklub úgy vélte, hogy Bátaapáti esetében ezen feltételek nem teljesültek minden tekintetben.

Az már az engedélyezés-létesítés korai szakaszában is homályos volt, hogy a kutatáshoz és létesítéshez szükséges engedélyeket milyen logika alapján kötötték egymáshoz, és milyen feltételek mentén lehetett azokat megkapni. Az pedig, hogy miért volt annyira sürgős a hulladékok Bátaapátiba való szállítása, miért nem lehetett megvárni vele a földalatti tárolók kialakítását, további súlyos kérdéseket vet fel. Mindezeknek nem csak elvi jelentőségük van: a tároló végleges beüzemelését 2012-re tervezik, és ennek engedélyezéséhez szükséges lehet tisztázni a korábbi engedélyezés, illetve a telephely eddigi használatának jogszerűségét is.

 

Az állásfoglalás

A biztos decemberi állásfoglalása szerint a tároló engedélyezésének körülményei nem voltak megfelelőek: az érvényben lévő szabályozás (mindmáig) hiányos és ellentmondásos, az illetékes hatóságok több ízben szabálytalanul adtak ki engedélyeket. Emellett úgy tároltak a telephelyen évekig több ezer hordónyi kis és közepes aktivitású hulladékot, hogy földtani alkalmasságát nem bizonyították, a földalatti tárolók kialakítását máig nem fejezték be.

Az ombudsman lefolytatott vizsgálata tehát komoly visszásságokat tárt fel az engedélyezési eljárás és a létesítés folyamatában, az Energiaklub Szakpolitikai Intézet beadványában kifogásolt pontok közül többet is igazolva. Az ombudsmani vizsgálat gyakorlatilag kimutatta, hogy egyes engedélyeket a létező szabályozás ellenében adtak ki a hatóságok, másokat inkább ad hoc módon, mintsem gondosan előkészített jogszabályok alapján. Összességében elmondható, hogy kevés olyan szereplője van a történetnek, aki nem vétett valamilyen módon.

 

A szabálytalanságok

A teljesség igénye nélkül, a biztos az alábbiakat állapította meg:

 

§         Hibázott a bonyhádi jegyző, amikor egyes létesítményekre az előtt adta ki az építési engedélyt, hogy a környezetvédelmi engedély jogerőre emelkedett volna. Ebben az Országos Környezet- és Természetvédelmi Felügyelőség is jogellenesen járt el, hiszen úgy adott szakhatósági hozzájárulást az építési engedélyek kiadásához, hogy a környezeti hatásvizsgálati eljárás még folyamatban volt. A kivitelezést is jogszabálysértő módon kezdte el a Vegyépszer Zrt. a környezetvédelmi engedély hiányában, és a hatóság sem szólította fel a tevékenység megszüntetésére.

§         A környezethasználat csak az után kezdhető meg, hogy a környezetvédelmi engedély jogerőre emelkedett. Bátaapáti esetében nem ez történt. Kutatás címén már jóval a hatásvizsgálat előtt megkezdték a tereprendezést, így a hatástanulmányban nagy részben szerepelnek már megvalósult jelentős környezeti hatások.

§         A földtani kutatási zárójelentést a Pécsi Bányakapitányság fogadta el, úgy, hogy – megfelelő előírás hiányában – a hatáskörét tévesen alapozta meg. Határozata így jogszabálysértő volt, nem érvényes. Ezt a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal elmulasztotta felülvizsgálni, holott kötelessége lett volna. Ezzel egy olyan helyzet állt elő, hogy a telephely földtani alkalmasságát jóváhagyó határozat hiányzott, azaz a telephely alkalmassága nem volt bizonyított.

 

Mi történt az állásfoglalás után?

Összességében a jogszabályi hiányosságok, ellentmondások, az eljárás során elkövetett hibák okán a biztosi állásfoglalás 9 pontban kezdeményezte a kormány, a vidékfejlesztés miniszter, az MBFH elnöke, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (OKTVF) és a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (KdKTVF) intézkedését, a szükséges jogszabályalkotás megkezdése, illetve felügyeleti, felülvizsgálati eljárások lefolytatása érdekében.

Az MBFH az állásfoglalás kézhez vétele után pótolta a felülvizsgálatot, új eljárás lefolytatására szólította fel a Pécsi Bányakapitányságot. A Bányakapitányság a megismételt eljárásban módosította a hatáskörének megalapozására vonatkozó megállapításokat, és újfent elfogadta a zárójelentést.

Az Energiaklub az érintett miniszterekhez (Németh Lászlóné, NFM, Fazekas Sándor, VM), illetve hatóságokhoz (OKTVF, KdKTVF) fordult levélben, arról érdeklődve, milyen lépéseket tettek már, illetve terveznek megtenni a biztos állásfoglalásában megfogalmazott javaslatok, kezdeményezések teljesítése érdekében.

 

A hulladék

Bátaapátiban 1997-ben kezdték meg a kutatásokat, a paksi atomerőműben keletkező kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok végleges elhelyezésére alkalmas tároló megépítése érdekében. Ezen hulladékok jellemzően az erőműben használt, sugárszennyezett szerszámok, védőruhák, berendezések, amelyek a radioaktivitásukat több száz év alatt vesztik el, ennyi ideig kell ezeket tehát elzárni a környezettől. Az atomerőműben évente keletkező átlagos hulladékmennyiség 1500-2000 hordó között változik, így összességében várhatóan 80-90 ezer hordónyi hulladék fog keletkezni a meghosszabbítani tervezett üzemidő végéig (azaz 2037-ig), a lebontás során keletkező hulladékokat is beleértve.

 

Az engedélyezés         

A földalatti kutatást 2005-ben kezdték el az ún. lejtaknák mélyítésével, hivatalosan ásványi nyersanyag kutatására vonatkozó engedély alapján, majd az év végén megkezdődött a környezeti engedélyezés. Az engedélyezés még nem zárult le, amikor a kapcsolódó tereprendezés, a felszíni létesítmények építése már folyt. A tároló felszín alatti része ugyan mindmáig nem készült el, de 2008–ban hivatalosan megnyitották a tárolót. Paksról azóta rendszeresen szállítják egy felszíni épületbe, ideiglenes tárolásra a hulladékokat. A 3000 hordó befogadására alkalmas épület tavaly megtelt. A máig csaknem 67 milliárd forintba kerülő létesítmény felszín alatti részének elkészülése csúszik, a tervek többszöri módosítása után jelenleg 2012 végére ígérik az üzembe helyezést.