Az oldalt gondozza: Energiaklub

Paks

A magyar energiaszektor sorsát évtizedekre meghatározó beruházás előkészülete zajlik napjainkban. A paksi atomerőmű új blokkjainak megépítését tervező projekt részleteiről a nyilvánosság szinte semmit nem tudhat.

Az MVM Csoport vezetése 2007 nyarán egy munkacsoportot alapított azzal a céllal, hogy elősegítse Pakson új atomerőművi blokk, blokkok létesítését. Tevékenységük a Teller-projekt nevet kapta, a munkát 2008 végén fejezték be. A létrehozott munkacsoport feladatai közé tartozott a megvalósítás lehetőségeinek vizsgálata, előzetes környezeti értékelés készítése, a kiégett fűtőelemek és radioaktív hulladékok elhelyezésének vizsgálata, valamint a kommunikációra való felkészülés. Mindezeken túl szakértői anyagok készültek a bővítés műszaki-, gazdasági-, kereskedelmi-, jogi -és társadalmi szempontjainak elemzésével.

Néhány hónappal később 2009. március 30-án az Országgyűlés 95,4%-os arányban hozzájárult az új blokk, blokkok létesítésének előkészítését szolgáló tevékenység megkezdéséhez. A határozat egyébként egy másfél oldalas indoklás alapján született, amely nélkülözött minden konkrétumot a bővítéssel kapcsolatban (a határozat és az indoklás szövege, valamint az Energiaklub ezzel kapcsolatos kritikái a kapcsolódó anyagok között olvashatók).  Az országgyűlés határozata de jure még nem jelent tényleges döntést új atomerőmű blokk(ok) létesítéséről, ám de facto politikai engedélyt ad a bővítéshez. A döntés körülményeiről oknyomozó pályázatunk egyik cikke ("Csukott szemmel bólintottak rá a paksi bővítésre" címmel) részletesen foglalkozott.

Az Energiaklub szerint ez a döntés súlyosan jogsértő volt, és emiatt 2009 júniusában az Alkotmánybírósághoz, illetve a jövő nemzedékek érdekeit képviselő ombudsmanhoz fordult, hogy semmisítse meg a határozatot, illetve kezdeményezze az Atomtörvény módosítását (részletes érvek a mellékelt dokumentumban). Az ombudsman vizsgálatot indított. Az Alkotmánybíróság azonban, egy korábbi döntése értelmében, a kérdéses határozatot egyedi esetre szólónak tekintve, nem foglalkozott érdemben a beadvánnyal.

Az Energiaklub még a parlamenti döntést megelőzően nyílt levelet írt az akkori kormányfőnek, Gyurcsány Ferencnek, melyben tiltakozott a bővítés terve ellen. A levélben alternatívákról is szó volt: “Új energiapolitikára van szükség, amelynek kulcsa az energiahatékonyságban és a megújuló energiaforrásokban rejlik. A kormány elsődlegesen az energiaellátás biztonságáért felel, nem feladata, hogy új erőműveket építsen.”

A parlamenti elvi hozzájárulás után az Energiaklub szerette volna megismerni a Teller-projekt adatait, mondván, hogy mindazok közérdekű adatnak minősülnek. Ám az adatkérelmet mind az MVM, mind a Paksi Atomerőmű visszautasította. Ezek után az Energiaklub bírósághoz fordult, a per még folyamatban van.

Az országgyűlés döntését követően, 2009 júliusában az atomerőmű a tulajdonos MVM Zrt.-vel létrehozta a Lévai Projektet, melynek célja elvégezni azokat a feladatokat, amelyek meghatározzák, hogy az országgyűlési határozatban foglaltakat miként lehet megvalósítani. Az Energiaklub 2011. januárjában újabb adatkérelemmel fordult az MVM-hez, ezúttal a Lévai-projekttel kapcsolatos információkat szerette volna megismerni. Sikertelenül. Az MVM megtagadta a dokumentumok kiadását. Az Energiaklub ebben az ügyben is keresetet nyújtott be.

Az MVM tehát hivatalosan 2007 óta foglalkozik a bővítés kérdésével, az országgyűlés 2009-ben határozatot hozott az előkészítés megkezdéséről, és a hírek azóta is az előrelépésekről szólnak. Még a japán Fukusima erőműben történtek sem vetik vissza a törekvéseket. De a részletekről a nyilvánosság máig nem tudhat semmit.

És ez azóta is így van. 2014. január 14-én Magyarország megállapodást írt alá Oroszországgal arról, hogy a paksi atomerőmű területén két új orosz reaktor fog épülni. Ez a döntés nélkülöz minden szakmai megfontolást, ráadásul a nyilvánosság teljes kizárásával történt. Az Energiaklub a továbbiakban is mindent megtesz azért, hogy napvilágra kerüljenek a részletek. Első lépésként elkértük a magyar-orosz megállapodás során született szerződéseket.