A szakértők által is csak KÁT-nak hívott rendszer (egyesek szerint a rövidítés a „kötelező átvételből” származik) a honi energiaár-kirakós egyik szimbolikus eleme. Ilyen és ehhez hasonló, formálisan persze nemes célok érdekében „beépített” szorzók miatt válik az energiaár-képzés a külső szemlélők számára átláthatatlanná. A szakszerűnek látszó szorzók mögött persze rendre felsejlenek a politikai és gazdasági szereplők párt-, cég- vagy akár tisztán egyéni érdekű összefonódásai. Vagyis a mutyik.

Az előző parlamenti ciklus második felében többen is firtattuk a Kocsis István korábbi MVM-vezér menesztése előtti időszakra tehető jelentős vagyonvesztéshez vezető ügyeket. Különböző formában (interpelláció, kérdés napirend előtti, napirend utáni megszólalás) sürgetünk vizsgálatot. A Fidesz-frakcióból Bencsik János és Révész Máriusz képviselők több alkalommal is határozott fellépést sürgettek. Utóbbi képviselő megfogalmazásában „az, ami a BKV-nál folyt, az kicsiny és jelentéktelen gyerekcsíny ahhoz képest, ami a Magyar Villamos Műveknél történt".

Az elmúlt kormányzati ciklusban akadt egy terület, ahol többször is példás együttműködés valósult meg a kormánypárt és a legnagyobb ellenzéki erő között. A Fidesz és az MSZP nagy egyetértésben, vita nélkül szavazott meg - olykor a kormánnyal is szembemenve - olyan jogszabályokat, amelyek évekre, vagy akár évtizedekre meghatározhatják a magyar energiapiac működését. Az elmúlt négy esztendőben talán semmi sem működött olyan olajozottan a politikában, mint a hasonló kooperációkat összehangoló Fónagy-Podolák tengely. A történetből egy olyan „pártfüggetlen” energiapolitika rajzolódik ki, amelynek logikáján várhatóan az új kormány sem akar (vagy tud) változtatni.

2010. július 19. Hargitai Miklós

Korrupciónak is nevezhető a politika és a gazdaság összefonódása, ami leginkább a villamosenergia-iparban akadályozza a verseny kialakulását – véli Nagy Márta, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) nyugalmazott elnökhelyettese.

NOL