Az elszámoltatás vakfoltjai III. - A panamai szabók
Amerikai becslés szerint globálisan 7400 milliárd dollárra rúg az offshore-központokban elhelyezett vagyon értéke, ami annak ellenére tovább növekszik, hogy a gazdasági válság miatt a nemzetállamok évek óta korlátozni próbálják az offshore cégek mozgásterét a világgazdaságban. Magyarországon is egyre népszerűbb az offshore cégek alapítása, tucatnyi cég hirdeti ez irányú szolgáltatásait a gazdasági sajtóban és az interneten. Az adóparadicsomokban bejegyzett cégek alapításának hivatalos indoka az „adóoptimalizáció" vagy a „vagyontervezés", valójában azonban gyakran arra szolgálnak, hogy elfedjék a valódi tulajdonos kilétét, összeférhetetlenséget vagy érdekkonfliktust leplezzenek.
2009-ben az MVM-től offshore cégekhez került milliárdok sorsát firtatva szembesültem azzal, hogy az ügyben érintett cégek valódi tulajdonosi háttere szinte kideríthetetlen (Kapolyi hallgat a panamai cégről, index.hu, 2009. okt. 13.). A magyar sajtóban egymást érik az offshore-botrányok, tipikus eset, amikor állami cég üzletel ismeretlen tulajdonosi hátterű offshore cégekkel, az egészségügyben (például az Omninvest-ügy), a tömegközlekedésben (a Volán buszmegrendelései), az energetika területén (MVM-ügy), a médiában (a Duna TV szappanoperái), az állami vagy önkormányzati földterületek, illetve nagy értékű ingatlanok privatizációja során (Sukoró-ügy, Hunvald-ügy), és még sorolhatnám tovább. A mindenkori kormányzat a retorika szintjén elítéli és károsnak tartja ezt a gyakorlatot, ugyanakkor az előző kormány több minisztere és miniszterelnöke is érintett volt offshore ügyekben, a jelenlegi pedig, bár az ellenkezőjét kommunikálja, a parlamentben elvetette az offshore hátterű cégek közbeszerzésből való kizárására irányuló LMP-javaslatot, és számos kormányközeli vállalkozónak, közszereplőnek is van offshore cége, cégbirodalma. Az orbáni fordulattal élve offshore-lovagoknak egész iparág van a segítségére: offshore cégek alapítására és adminisztrációjára szakosodott vállalkozások, amelyek Magyarországon is nyíltan hirdetik szolgáltatásaikat, adóoptimalizációt és anonimitást ígérve.
Az Organized Crime and Corruption Reporting Project (OCCRP, reportingproject.net) nemzetközi tényfeltáró újságíró konzorcium 2010-ben kezdődött oknyomozása keretében hat kelet-európai újságíró, köztük jómagam üzletembernek álcázva vizsgálja a kelet-európai offshore-ipar tevékenységét Magyarországon, Romániában, Bulgáriában, Szerbiában, Ukrajnában és az Egyesült Államokban. Bár a projekt még nem ért véget, azt már most kijelenthetjük, hogy az iparág szinte minden szereplője hajlandó elősegíteni a pénzmosást, az adóelkerülést, a fekete pénzek elrejtését és más törvénytelenségeket - még akkor is, ha számukra is nyilvánvaló, hogy mire megy ki a játék.
ÉS, 2011. július 8.