Az oldalt gondozza: Energiaklub

Az elszámoltatás vakfoltjai III. - A panamai szabók

2011. 7. 15.

Amerikai becslés szerint globálisan 7400 milliárd dollárra rúg az off­shore-központokban elhelyezett vagyon értéke, ami annak ellenére tovább növekszik, hogy a gazdasági válság miatt a nemzetállamok évek óta korlátozni próbálják az offshore cégek mozgásterét a világgazdaságban. Magyarországon is egyre népszerűbb az offshore cégek alapítása, tucatnyi cég hirdeti ez irányú szolgáltatásait a gazdasági sajtóban és az interneten. Az adóparadicsomokban bejegyzett cégek alapításának hivatalos indoka az „adóoptimalizáció" vagy a „vagyontervezés", valójában azonban gyakran arra szolgálnak, hogy elfedjék a valódi tulajdonos kilétét, összeférhetetlenséget vagy érdekkonfliktust leplezzenek.

2009-ben az MVM-től offshore cégekhez került milliárdok sorsát firtatva szembesültem azzal, hogy az ügyben érintett cégek valódi tulajdonosi háttere szinte kideríthetetlen (Kapolyi hallgat a panamai cégről, index.hu, 2009. okt. 13.). A magyar sajtóban egymást érik az offshore-botrányok, tipikus eset, amikor állami cég üzletel ismeretlen tulajdonosi hátterű off­shore cégekkel, az egészségügyben (például az Omninvest-ügy), a tömegközlekedésben (a Volán buszmegrendelései), az energetika területén (MVM-ügy), a médiában (a Duna TV szappanoperái), az állami vagy önkormányzati földterületek, illetve nagy értékű ingatlanok privatizációja során (Sukoró-ügy, Hunvald-ügy), és még sorolhatnám tovább. A mindenkori kormányzat a retorika szintjén elítéli és károsnak tartja ezt a gyakorlatot, ugyanakkor az előző kormány több minisztere és miniszterelnöke is érintett volt offshore ügyekben, a jelenlegi pedig, bár az ellenkezőjét kommunikálja, a parlamentben elvetette az offshore hátterű cégek közbeszerzésből való kizárására irányuló LMP-javaslatot, és számos kormányközeli vállalkozónak, közszereplőnek is van offshore cége, cégbirodalma. Az orbáni fordulattal élve off­shore-lovagoknak egész iparág van a segítségére: offshore cégek alapítására és adminisztrációjára szakosodott vállalkozások, amelyek Magyarországon is nyíltan hirdetik szolgáltatásaikat, adóoptimalizációt és anonimitást ígérve.

Az Organized Crime and Corrup­tion Reporting Project (OCCRP, reportingproject.net) nemzetközi tényfeltáró újságíró konzorcium 2010-ben kezdődött oknyomozása keretében hat kelet-európai újságíró, köztük jómagam üzletembernek álcázva vizsgálja a kelet-európai offshore-ipar tevékenységét Magyarországon, Romániában, Bulgáriában, Szerbiában, Ukrajnában és az Egyesült Államokban. Bár a projekt még nem ért véget, azt már most kijelenthetjük, hogy az iparág szinte minden szereplője hajlandó elősegíteni a pénzmosást, az adóelkerülést, a fekete pénzek elrejtését és más törvénytelenségeket - még akkor is, ha számukra is nyilvánvaló, hogy mire megy ki a játék.

ÉS, 2011. július 8.