Nem a fukusimai atomerőmű-baleset volt az első a történelem folyamán, mégis – érthető módon – szenzációként robbant be a magyar online sajtóba is. Jelen tanulmány – melyet az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet készített – a szerencsétlenség megjelenését mutatja be a magyar online sajtóban, kvantitatív eszközökkel. Megtudhatjuk milyen témákat kapcsolnak hozzá és milyen arányban: ez teszi lehetővé, hogy nyomon kövessük az események tovagyűrűzését, és a közvetett - például gazdasági - hatásokat éppen úgy, mint például a paksi atomerőmű bővítésének kérdését.

Mik a jellegzetességei az Orbán-kormány energiapolitikájának? Milyen régi, „jól bevált” megoldásokat alkalmaz, illetve eddig nem használt hatalmi technikákat vezetett be első éve alatt az új kormány? A jogalkotás miként képviseli az energialobbik érdekeit? Ezeket a kérdéseket vizsgálta meg az Energiaklub Energia Kontroll Programja keretében nemrég elkészült tanulmány, amely az energetikai joganyag és az energiapolitika dokumentumainak elemzésével értékelte az egy éve működő kormányzat teljesítményét.

Az alábbi tanulmányban egy piacra – a szélerőművek piacára – vonatkozóan és csak a piacra való belépések esetében tekintjük át a magyar szabályozás útvesztőit. Elsősorban a szélerőművek telepítésére vonatkozó engedélyezési procedúrát tekintjük át, mivel – bár előzetesen terveztük, de – a második kvótakiosztásra vonatkozó procedúra a tanulmány írásáig nem zárult le, jóllehet a hivatalos szándékok szerint már be kellett volna fejeződnie. Ezzel együtt néhány ponton kitérünk e második kvótakiosztás vállalkozói percepciójára is.

A tanulmányt a Budapesti Corvinus Egyetem Korrupciókutató-központja készítette.

Tanulmányunk értékét és újdonságerejét egyrészt tematikussága, összefoglaló és rendszerező jellege, valamint az Energia Klub gyakorlatán alapuló diszfunkciók meghatározása, körülírása adja. Mindezeken túl javaslatokat is tettünk arra, hogy miként lehetne a jelenlegi rendszert megváltoztatni.