Az oldalt gondozza: Energiaklub

A második Orbán-kormány energiapolitikája

2011. 11. 17.

Mik a jellegzetességei az Orbán-kormány energiapolitikájának? Milyen régi, „jól bevált” megoldásokat alkalmaz, illetve eddig nem használt hatalmi technikákat vezetett be első éve alatt az új kormány? A jogalkotás miként képviseli az energialobbik érdekeit? Ezeket a kérdéseket vizsgálta meg az Energiaklub Energia Kontroll Programja keretében nemrég elkészült tanulmány, amely az energetikai joganyag és az energiapolitika dokumentumainak elemzésével értékelte az egy éve működő kormányzat teljesítményét.

A kormány energetikai jogalkotása jól tükrözi az új kabinet általános filozófiáját, azaz az egyéni képviselői javaslatok és „salátatörvények” rendszerére épülő jogalkotást – állapítja meg a tanulmány. A második Orbán-kormány által elfogadott kilenc energetikai törvénnyel, illetve törvénycsomaggal ugyanis összességében 21 törvényt módosítottak, az energetika szinte teljes egészére hatást gyakorolva. A kilenc törvény közül négy egyéni képviselői indítvány nyomán született meg, három törvény nemzetközi szerződések kihirdetését érintette, így mindösszesen 2 esetben vállalt a kormány előterjesztést. Ezzel az eljárással ki lehet kerülni az államigazgatási és a szakmai egyezetési kötelezettségeket, amelynek következményeként a jogszabályok előkészítésénél nem jelennek meg fontos szakmai, civil javaslatok. A fenti jogalkotási technika, eljárásmód, jogalkotói attitűd mind-mind azt támasztja alá, hogy a kormány az energetika területét állami monopóliumnak tekinti, ahol sem politikai, sem szakmai ellenvéleményeket nem szívesen hallgat meg, s a tágabb energetikai szakma csupán a partvonalról figyeli a megkötött belső alkukat. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a jogszabályok teljes egyetértésben készülnek: a második Orbán-kormány nem mentes az energiapolitikai feszültségektől. A belső viták elfojtásával azonban az éledező szakmai-politikai ellentétek kibeszéletlenek maradnak, ami hosszabb távon nemcsak szakpolitikai kockázatokkal jár.