Állami vagyon és/vagy nyilvánosság

"Az állami cégek többnyire kétségbe vonják a fenti érvelést, s azt állítják, hogy a részben vagy egészben állami vagyonnal működő gazdasági társaság nem lát el közfeladatot. Példaként említhető meg az Magyar Villamos Művek Zrt. holdingcsoport. Számos civil-szakmai szervezet került már abba a helyzetbe (hangsúlyozzuk az ismertetett jogi status quo ellenére), hogy egy bíróság azt mondta ki, hogy az MVM Zrt., vagy éppen a holdinghoz tartozó cég (leányvállalat) nem lát el közfeladatot. Így járt az Energiaklub Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ [1], valamint a TASZ [2] is. Az Energiaklub az energetikai kereskedelmi szerződések, valamint a Paksi Atomerőmű bővítése kapcsán indított adatkérések, majd perek során szembesült azzal, hogy mind az MVM Zrt., mind a Paksi Atomerőmű Zrt. is vitatta, hogy maga közfeladatot látna el. Az MVM Zrt. hivatkozás azon alapult, hogy a villamos energiáról szól 2007. évi LXXXVI. törvény [3] (Vet.) szerint végez tevékenységet, illetve, hogy a jogi szabályozás nem alapozza meg a közfeladati minőséget, s emiatt a cég nem is tartozik az Adatvédelmi törvény hatálya alá. Az általános érv továbbá a közadatok nyilvánosságra hozásával és a közfeladatot ellátó szervi státusz elismerésével szemben, hogy az adott céget ez versenyhátrányként érné."

Jogi Fórum, 2011. március 30.