Az oldalt gondozza: ENERGIAKLUB

Megalapozatlan volt a paksi döntés

Nem vizsgálták, hogy szükség van-e egyáltalán új atomerőműre és nem is tájékoztatták a közvéleményt az előkészületekről – áll abban az állásfoglalásban,  amit Fülöp Sándor, a Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosa hozott nyilvánosságra. Az állásfoglalás az Energiaklub által benyújtott panasz kapcsán a Paksi Atomerőmű bővítésével összefüggésben hozott országgyűlési határozatot és meghozatalának körülményeit vizsgálta.

ENERGIA ÉS INFORMÁCIÓ - tanulmány az energetikai adatok nyilvánosságáról

Elkészült az Energia Kontroll Program legújabb tanulmánya, amely az Energiaklub adatigénylési tapasztalatait foglalja össze.

Paks titkai - meghívó sajtóbeszélgetésre

Becslések szerint legalább 3000 milliárd forintba kerülne a Paksi Atomerőmű tervezett bővítése. Nem mindegy, hogy egy ilyen költséges beruházásról kik, hogyan és milyen alapon döntenek. Már az előkészületek során is fontos lenne a nyilvánosság széleskörű tájékoztatása. Két hét alatt meghozott parlamenti döntés, titok övezte előkészítő projektek, megtagadott adatkérelmek. Paks szeretné megőrizni titkait. Ezzel szemben az utóbbi időben olyan állásfoglalások és bírósági ítéletek születtek, amelyek nyomán az erőmű bővítéséről szóló információkat nyilvánosságra kell hozni, és a döntéshozatalt világossá kell tenni – erről fog szólni ez a sajtóbeszélgetés, amelyre szeretettel meghívjuk.

Nyilvánosak lesznek a paksi paktumok

A Tolna Megyei Bíróság szerdai ítéletében kötelezte a Paksi Atomerőmű Zrt.-t az atomerőmű tervezett bővítését megalapozó Teller projekt adatainak nyilvánosságra hozatalára. Az alperesnek 15 napon belül kell a projekt összköltségére vonatkozó dokumentumokat és a projekt keretében kötött szerződéseket közzétennie.

Halasztás a Lévai-perben

A bíróság elhalasztotta a Lévai-projekt dokumentumainak nyilvánosságáért folyó per tárgyalását, mert az alperes MVM Zrt. álláspontjának részletes kifejtését és igazolását várja. A következő tárgyalás június 2-án 15.30-kor lesz a Fővárosi Bíróságon. Az időhúzás újabb iskolapéldájával találkozhattunk.

Per a paksi bővítés adatainak nyilvánosságáért

Ezúton hívjuk meg az Energiaklubnak a Lévai-projekt adatainak nyilvánosságáért  a Magyar Villamos Művek Zrt. ellen folyó perének tárgyalására.Az Energiaklub a perben egyebek mellet az alábbi kérdésekre vár választ:Mennyibe kerül az atomerőmű bővítéséről szóló döntés előkészítése? Miért nincs joga a nyilvánosságnak megismerni a bővítés részleteit?

Haladéktalanul elhalasztva

Vajon hány napot (hetet, hónapot) fed az, hogy „haladéktalanul”?A 33/2009. (VI. 30.) KHEM rendelet jelenleg is hatályos állapota szerint a Magyar Energia Hivatalnak minden év március 31-ig elemeznie kell, hogy van-e lehetőség újabb szélenergia-kapacitás létesítésére Magyarországon. Ha az elemzés a villamosenergia-rendszer középtávon várható teljesítményének egyensúlyát, szabályozhatóságát és biztonságos működését vizsgálva megállapítja, hogy jöhetnek újabb szélerőművek, 30 napon belül pályázatot kell kiírnia. Ezt az elemzést a Hivatalnak „haladéktalanul” közzé kell tennie a honlapján. Ma április 12-ét írunk, az elemzésnek nyoma sincsen.

Az Energiaklub pályázata oknyomozó cikkek készítésére

Jelen pályázati periódusban összesen két darab cikk támogatására van lehetőség. Olyan terveket várunk, amelyek az állam szerepét vizsgálják az energetikában (akár cikksorozat formájában). Pályázatokat a következő két témában várunk: (1) Adatnyilvánosság az energiaszektorban, (2) Nagy horderejű energiaügyek kritikus vizsgálata.

Titkos bővítés Pakson – kire tartoznak a bővítés részletei?

Miközben az atomszakma már hosszú ideje nyílt és őszinte kommunikáció ígér a nukleáris ügyekben érzékeny közvéleménynek, a tervezett paksi bővítést előkészítő projekt költségeiről nem kíván elszámolni a nyilvánosság előtt. Az Energia Klub szerint ez közérdekű adat, így a jogi utat választotta Pakssal szemben az információk megismerhetőségéért. Bepereli a Paksi Atomerőművet az Energia Klub, mert az nem adta ki az atomerőmű bővítésével foglalkozó, ún. Teller-projekt adatait. Az Energia Klub a 2009-es parlamenti döntést megelőző, a Paksi Atomerőműben lefolytatott Teller-projekt egyes adatait (elsősorban a projekt költségeire vonatkozó információkat, illetve a projekt keretében kötött szerződéseket) kérte a Paksi Atomerőműtől, mivel azok az Energia Klub szerint közérdekű információknak minősülnek.

Eloszlik a köd a gáz-ügyben?

Nem várt lépésre szánták el magukat az Energia Klub stratégiai gáztároló szerződéseinek nyilvánosságáért folyó perében az alperesek. A MOL, a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség és az MMBF Földgáztároló Zrt., megváltoztatva korábbi álláspontjukat, miszerint a szerződések üzleti titoknak minősülnek honlapjaikon nyilvánosságra hozták a kért dokumentumokat. Ennek ellenére a per folytatódik.A hasonló ügyekben ritkán előforduló lépéssel az április 26-i tárgyaláson az alperesek elismerték, hogy a tároló létesítésével kapcsolatos, a szerződésekben foglalt információk döntő része nem lehet titkos: így azokat honlapjukon nyilvánosságra hozták (1), (2), (3). Mindazonáltal, egyes részleteket kitakartak a szerződésekből, így a május 4-én a Fővárosi Bíróságon folytatódott per ezen részletekre korlátozódott.
Aktuális

Megalapozatlan volt a paksi döntés

Nem vizsgálták, hogy szükség van-e egyáltalán új atomerőműre és nem is tájékoztatták a közvéleményt az előkészületekről – áll abban az állásfoglalásban,  amit Fülöp Sándor, a Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosa hozott nyilvánosságra. Az állásfoglalás az Energiaklub által benyújtott panasz kapcsán a Paksi Atomerőmű bővítésével összefüggésben hozott országgyűlési határozatot és meghozatalának körülményeit vizsgálta.

ENERGIA ÉS INFORMÁCIÓ - tanulmány az energetikai adatok nyilvánosságáról

Elkészült az Energia Kontroll Program legújabb tanulmánya, amely az Energiaklub adatigénylési tapasztalatait foglalja össze.

Paks titkai - meghívó sajtóbeszélgetésre

Becslések szerint legalább 3000 milliárd forintba kerülne a Paksi Atomerőmű tervezett bővítése. Nem mindegy, hogy egy ilyen költséges beruházásról kik, hogyan és milyen alapon döntenek. Már az előkészületek során is fontos lenne a nyilvánosság széleskörű tájékoztatása. Két hét alatt meghozott parlamenti döntés, titok övezte előkészítő projektek, megtagadott adatkérelmek. Paks szeretné megőrizni titkait. Ezzel szemben az utóbbi időben olyan állásfoglalások és bírósági ítéletek születtek, amelyek...

Nyilvánosak lesznek a paksi paktumok

A Tolna Megyei Bíróság szerdai ítéletében kötelezte a Paksi Atomerőmű Zrt.-t az atomerőmű tervezett bővítését megalapozó Teller projekt adatainak nyilvánosságra hozatalára. Az alperesnek 15 napon belül kell a projekt összköltségére vonatkozó dokumentumokat és a projekt keretében kötött szerződéseket közzétennie.

Halasztás a Lévai-perben

A bíróság elhalasztotta a Lévai-projekt dokumentumainak nyilvánosságáért folyó per tárgyalását, mert az alperes MVM Zrt. álláspontjának részletes kifejtését és igazolását várja. A következő tárgyalás június 2-án 15.30-kor lesz a Fővárosi Bíróságon. Az időhúzás újabb iskolapéldájával találkozhattunk.

Per a paksi bővítés adatainak nyilvánosságáért

Ezúton hívjuk meg az Energiaklubnak a Lévai-projekt adatainak nyilvánosságáért  a Magyar Villamos Művek Zrt. ellen folyó perének tárgyalására.Az Energiaklub a perben egyebek mellet az alábbi kérdésekre vár választ:Mennyibe kerül az atomerőmű bővítéséről szóló döntés előkészítése? Miért nincs joga a nyilvánosságnak megismerni a bővítés részleteit?

Haladéktalanul elhalasztva

Vajon hány napot (hetet, hónapot) fed az, hogy „haladéktalanul”?A 33/2009. (VI. 30.) KHEM rendelet jelenleg is hatályos állapota szerint a Magyar Energia Hivatalnak minden év március 31-ig elemeznie kell, hogy van-e lehetőség újabb szélenergia-kapacitás létesítésére Magyarországon. Ha az elemzés a villamosenergia-rendszer középtávon várható teljesítményének egyensúlyát, szabályozhatóságát és biztonságos működését vizsgálva megállapítja, hogy jöhetnek újabb szélerőművek, 30 napon...

Az Energiaklub pályázata oknyomozó cikkek készítésére

Jelen pályázati periódusban összesen két darab cikk támogatására van lehetőség. Olyan terveket várunk, amelyek az állam szerepét vizsgálják az energetikában (akár cikksorozat formájában). Pályázatokat a következő két témában várunk: (1) Adatnyilvánosság az energiaszektorban, (2) Nagy horderejű energiaügyek kritikus vizsgálata.

Titkos bővítés Pakson – kire tartoznak a bővítés részletei?

Miközben az atomszakma már hosszú ideje nyílt és őszinte kommunikáció ígér a nukleáris ügyekben érzékeny közvéleménynek, a tervezett paksi bővítést előkészítő projekt költségeiről nem kíván elszámolni a nyilvánosság előtt. Az Energia Klub szerint ez közérdekű adat, így a jogi utat választotta Pakssal szemben az információk megismerhetőségéért. Bepereli a Paksi Atomerőművet az Energia Klub, mert az nem adta ki az atomerőmű bővítésével foglalkozó, ún. Teller-projekt adatait. Az Energia Klub a...

Eloszlik a köd a gáz-ügyben?

Nem várt lépésre szánták el magukat az Energia Klub stratégiai gáztároló szerződéseinek nyilvánosságáért folyó perében az alperesek. A MOL, a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség és az MMBF Földgáztároló Zrt., megváltoztatva korábbi álláspontjukat, miszerint a szerződések üzleti titoknak minősülnek honlapjaikon nyilvánosságra hozták a kért dokumentumokat. Ennek ellenére a per folytatódik.A hasonló ügyekben ritkán előforduló lépéssel az április 26-i tárgyaláson az alperesek elismerték, hogy...

Cikkek
Tanulmányok

Kik fölözik le az évszázad magyar üzletét?

A Paksi Atomerőmű újabb blokkjai már 13 milliárdba kerültek, pedig a területen még egy fűszálat sem tettek keresztbe. Annál inkább vannak vizsgálatok és reklámköltségek.

Szent Viktor esernyője

"Esernyőbrand" épül az MVM-ben: a hivatalos magyarázat szerint ez az oka, hogy az állami vállalat a korábbi esztendőkben megszokottnál sokkal többet költ reklámra, és a hirdetési piac egyik legnagyobb szereplőjévé vált. A kommunikáció kimondott célja, hogy – mint a Mikszáth-könyvben Szent Péter esernyője - MVM a biztonság és a gondoskodás szimbólumának tűnjön mindazok számára, akikhez a nagyvállalat szolgáltatásai elérnek. Az esernyő alá belesve ugyanakkor nem csak az látszik...

Csődbe ment terv - Offshore cégbe mentették ki az első magyar bioerőművet

- Tódor János cikke -

A korábbi kormány sikertörténeteként ünnepelt, 2009 augusztusában Szakolyban átadott első magyar biomassza-erőművet (DBM Zrt.) másfél év alatt vitték csődbe tulajdonosai. A projekten, amelyet a K&H mellett a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) finanszírozott, az állam is több milliárdot bukott. A korábbi többségi tulajdonos Liget Kft. ellen 2010-ben felszámolási eljárást kezdeményeztek a környékbeli beszállító cégek, amelyeknek azóta is mintegy egymilliárd forinttal...

A Lévai projekt tevékenységének elemzése

A paksi atomerőmű bővítéséről szóló Lévai projekt keretében valójában nem megalapozó vizsgálatokat végeznek, hanem már konkrétan a bővítést készítik elő – ez derül ki az Energiaklub birtokába került dokumentumokból. A beruházás körüli folyamatot homály fedi, számos kérdés marad a nyilvánosság előtt megválaszolatlan.

A fukusimai atomerőmű-szerencsétlenség sajtóelemzése

Nem a fukusimai atomerőmű-baleset volt az első a történelem folyamán, mégis – érthető módon – szenzációként robbant be a magyar online sajtóba is. Jelen tanulmány – melyet az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet készített – a szerencsétlenség megjelenését mutatja be a magyar online sajtóban, kvantitatív eszközökkel. Megtudhatjuk milyen témákat kapcsolnak hozzá és milyen arányban: ez teszi lehetővé, hogy nyomon kövessük az események tovagyűrűzését, és a...

Messze van mint Paks Fukusimától - az atomerőmű-baleset tálalása a magyar elektronikus sajtóban

A fukusimai baleset idején számtalan cikk jelent meg, amelyek olvasása során megfogalmazódott bennünk a kérdés: az erőműbaleset tárgyalásában tetten érhető volt-e bármiféle olyan szempont, ami befolyásolhatja az atomenergia, illetve a Paksi Atomerőmű hazai megítélését akár pro, akár kontra.