Az oldalt gondozza: ENERGIAKLUB

Nyilvánvalóan nyilvános?

"Ez olyan mint Dávid és az energialobbi Góliátja közötti küzdelem" – így kommentálta a bíróság ítéletét a Facebookon az egyik hozzászólónk. A Fővárosi Bíróság ugyanis – nem jogerős ítéletében – kötelezte a Magyar Villamos Művek Zrt.-t a paksi atomerőmű tervezett bővítéséről szóló Lévai projekt adatainak nyilvánosságra hozatalára.

Minden paksi adat nyilvános – a bíróság szerint

A Fővárosi Bíróság ítéletében kötelezte a Magyar Villamos Művek Zrt.-t a paksi atomerőmű tervezett bővítéséről szóló Lévai projekt adatainak nyilvánosságra hozatalára. Az alperesnek 15 napon belül kell a megjelölt adatokat közzétennie.

Paksi szerződések, kitakarások nélkül

Hiánytalanul kiadta a tervezett paksi bővítéssel kapcsolatos Teller projekt szerződéseit a Paksi Atomerőmű. Mint arról korábban beszámoltunk, az Energiaklub sikeres adatnyilvánossági pere után a cég nyilvánosságra hozta ugyan az atomerőmű tervezett bővítésével kapcsolatos szerződéseket, azonban több részletet is kitakarással olvashatatlanná tett. Ezen részletek megismerhetősége érdekében újabb kérelemmel fordultunk az Atomerőműhöz, amely felszólításunkra a dokumentumokat immár teljes terjedelmükben megküldte.

Még mindig homályban a tervezett paksi bővítés

Bár a jogerős bírósági ítélet értelmében a Paksi Atomerőműnek több szerződését is ki kellett adnia az Energiaklubnak, mégis a tervezett atomerőmű bővítésről szóló iratokban több fontos adat kitakart (olvashatatlanná tett), illetve hiányzik. A szakpolitikai intézet így ismételten levélben fordult az erőműhöz, hogy a szerződéseket teljes terjedelmükben hozza nyilvánosságra.

Jogalkotás: tabuk nélkül

A második Orbán-kormány jogalkotási technikái súlyosan rontják az átláthatóságot. Az energetika területén pedig azt eredményezik, hogy ténylegesen meg nem tárgyalt, valódi szerzőjét tekintve ismeretlen jogszabályok kerülnek elfogadásra.

Nyilvánosak a paksi szerződések

Az Energiaklub  megkapta az atomerőmű tervezett bővítését megalapozó Teller projekt szerződéseit. A Paksi Atomerőmű Zrt.-t a Tolna Megyei Bíróság másodfokú ítélete kötelezte a dokumentumok nyilvánosságra hozatalára.A projekt összköltségére vonatkozó információt az ítélet ellenére nem közölte az Atomerőmű. A megküldött szerződések értékének összesítése alapján összesen kb. 470 millió forintot költöttek szerződéses megbízásokra.

Mit akar az állam az árampiacon? II.

- Jenei Miklós cikke - A jövő év a fordulat éve lesz a magyar energetikában, az állam minden fontosabb területre betenné a lábát. Cikksorozatunk első részében az államosítás szándékának érzelmi és racionális szálait próbáltuk meg felgöngyölíteni a privatizációtól a Mol felvásárlásáig, második cikkünkben azt nézzük meg, hol van jelen most az állam a villamos-energia piacon, milyen irányt vehetnek a következő évek hódításai.

Magyar atom 2.0

- Hargitai Miklós oknyomozó cikke - „Az atomenergia nemcsak egyszerűen befolyásolja a politikai döntéseket, hanem egyenesen dominálja azokat.” (Gregor Gysi, a német Die Linken frakcióvezetője – 2011. március)

Mit akar az állam az energetikában? I.

- Jenei Miklós oknyomozó cikke -  A jövő év a fordulat éve lesz a magyar energetikában, az állam minden fontosabb területre betenné a lábát. Cikksorozatunk első részében névtelenül nyilatkozó egykori és mai döntéshozók, állami és multinacionális cégvezetők, szabályozók, elemzők segítségével próbáljuk felderíteni a kormány szándékának érzelmi és racionális szálait.

Nyilvánosság az energiaszektorban

- Bodoky Tamás oknyomozó cikke -  Minél fontosabb ügyről van szó, annál nehézkesebben ítélkeznek a bíróságok az energiaszektor cégeit érintő közérdekű adatigényléses perekben. A titkolózó állami vállalatok akár több évig is húzhatják az időt, az ítéletek pedig rendkívül változatosak, egymásnak élesen ellentmondó döntések születnek. Az MVM szerint a bíróságok félreértelmezik a törvényt, amikor az adatkérőknek kedveznek, a TASZ viszont úgy véli, hogy az állami áramszolgáltató alkotmányos jogok érvényesítését szabotálja rosszhiszeműen. Az adatvédelmi biztos átvenné ezt a hálátlan feladatot a bíróságoktól, de a hivatala meg fog szűnni.
Aktuális

Nyilvánvalóan nyilvános?

"Ez olyan mint Dávid és az energialobbi Góliátja közötti küzdelem" – így kommentálta a bíróság ítéletét a Facebookon az egyik hozzászólónk. A Fővárosi Bíróság ugyanis – nem jogerős ítéletében – kötelezte a Magyar Villamos Művek Zrt.-t a paksi atomerőmű tervezett bővítéséről szóló Lévai projekt adatainak nyilvánosságra hozatalára.

Minden paksi adat nyilvános – a bíróság szerint

A Fővárosi Bíróság ítéletében kötelezte a Magyar Villamos Művek Zrt.-t a paksi atomerőmű tervezett bővítéséről szóló Lévai projekt adatainak nyilvánosságra hozatalára. Az alperesnek 15 napon belül kell a megjelölt adatokat közzétennie.

Paksi szerződések, kitakarások nélkül

Hiánytalanul kiadta a tervezett paksi bővítéssel kapcsolatos Teller projekt szerződéseit a Paksi Atomerőmű. Mint arról korábban beszámoltunk, az Energiaklub sikeres adatnyilvánossági pere után a cég nyilvánosságra hozta ugyan az atomerőmű tervezett bővítésével kapcsolatos szerződéseket, azonban több részletet is kitakarással olvashatatlanná tett. Ezen részletek megismerhetősége érdekében újabb kérelemmel fordultunk az Atomerőműhöz, amely felszólításunkra a dokumentumokat immár teljes...

Még mindig homályban a tervezett paksi bővítés

Bár a jogerős bírósági ítélet értelmében a Paksi Atomerőműnek több szerződését is ki kellett adnia az Energiaklubnak, mégis a tervezett atomerőmű bővítésről szóló iratokban több fontos adat kitakart (olvashatatlanná tett), illetve hiányzik. A szakpolitikai intézet így ismételten levélben fordult az erőműhöz, hogy a szerződéseket teljes terjedelmükben hozza nyilvánosságra.

Jogalkotás: tabuk nélkül

A második Orbán-kormány jogalkotási technikái súlyosan rontják az átláthatóságot. Az energetika területén pedig azt eredményezik, hogy ténylegesen meg nem tárgyalt, valódi szerzőjét tekintve ismeretlen jogszabályok kerülnek elfogadásra.

Nyilvánosak a paksi szerződések

Az Energiaklub  megkapta az atomerőmű tervezett bővítését megalapozó Teller projekt szerződéseit. A Paksi Atomerőmű Zrt.-t a Tolna Megyei Bíróság másodfokú ítélete kötelezte a dokumentumok nyilvánosságra hozatalára.A projekt összköltségére vonatkozó információt az ítélet ellenére nem közölte az Atomerőmű. A megküldött szerződések értékének összesítése alapján összesen kb. 470 millió forintot költöttek szerződéses megbízásokra.

Mit akar az állam az árampiacon? II.

- Jenei Miklós cikke - A jövő év a fordulat éve lesz a magyar energetikában, az állam minden fontosabb területre betenné a lábát. Cikksorozatunk első részében az államosítás szándékának érzelmi és racionális szálait próbáltuk meg felgöngyölíteni a privatizációtól a Mol felvásárlásáig, második cikkünkben azt nézzük meg, hol van jelen most az állam a villamos-energia piacon, milyen irányt vehetnek a következő évek hódításai.

Magyar atom 2.0

- Hargitai Miklós oknyomozó cikke - „Az atomenergia nemcsak egyszerűen befolyásolja a politikai döntéseket, hanem egyenesen dominálja azokat.” (Gregor Gysi, a német Die Linken frakcióvezetője – 2011. március)

Mit akar az állam az energetikában? I.

- Jenei Miklós oknyomozó cikke -  A jövő év a fordulat éve lesz a magyar energetikában, az állam minden fontosabb területre betenné a lábát. Cikksorozatunk első részében névtelenül nyilatkozó egykori és mai döntéshozók, állami és multinacionális cégvezetők, szabályozók, elemzők segítségével próbáljuk felderíteni a kormány szándékának érzelmi és racionális szálait.

Nyilvánosság az energiaszektorban

- Bodoky Tamás oknyomozó cikke -  Minél fontosabb ügyről van szó, annál nehézkesebben ítélkeznek a bíróságok az energiaszektor cégeit érintő közérdekű adatigényléses perekben. A titkolózó állami vállalatok akár több évig is húzhatják az időt, az ítéletek pedig rendkívül változatosak, egymásnak élesen ellentmondó döntések születnek. Az MVM szerint a bíróságok félreértelmezik a törvényt, amikor az adatkérőknek kedveznek, a TASZ viszont úgy véli, hogy az állami áramszolgáltató alkotmányos...

Cikkek
Tanulmányok

Kik fölözik le az évszázad magyar üzletét?

A Paksi Atomerőmű újabb blokkjai már 13 milliárdba kerültek, pedig a területen még egy fűszálat sem tettek keresztbe. Annál inkább vannak vizsgálatok és reklámköltségek.

Szent Viktor esernyője

"Esernyőbrand" épül az MVM-ben: a hivatalos magyarázat szerint ez az oka, hogy az állami vállalat a korábbi esztendőkben megszokottnál sokkal többet költ reklámra, és a hirdetési piac egyik legnagyobb szereplőjévé vált. A kommunikáció kimondott célja, hogy – mint a Mikszáth-könyvben Szent Péter esernyője - MVM a biztonság és a gondoskodás szimbólumának tűnjön mindazok számára, akikhez a nagyvállalat szolgáltatásai elérnek. Az esernyő alá belesve ugyanakkor nem csak az látszik...

Csődbe ment terv - Offshore cégbe mentették ki az első magyar bioerőművet

- Tódor János cikke -

A korábbi kormány sikertörténeteként ünnepelt, 2009 augusztusában Szakolyban átadott első magyar biomassza-erőművet (DBM Zrt.) másfél év alatt vitték csődbe tulajdonosai. A projekten, amelyet a K&H mellett a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) finanszírozott, az állam is több milliárdot bukott. A korábbi többségi tulajdonos Liget Kft. ellen 2010-ben felszámolási eljárást kezdeményeztek a környékbeli beszállító cégek, amelyeknek azóta is mintegy egymilliárd forinttal...

A Lévai projekt tevékenységének elemzése

A paksi atomerőmű bővítéséről szóló Lévai projekt keretében valójában nem megalapozó vizsgálatokat végeznek, hanem már konkrétan a bővítést készítik elő – ez derül ki az Energiaklub birtokába került dokumentumokból. A beruházás körüli folyamatot homály fedi, számos kérdés marad a nyilvánosság előtt megválaszolatlan.

A fukusimai atomerőmű-szerencsétlenség sajtóelemzése

Nem a fukusimai atomerőmű-baleset volt az első a történelem folyamán, mégis – érthető módon – szenzációként robbant be a magyar online sajtóba is. Jelen tanulmány – melyet az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet készített – a szerencsétlenség megjelenését mutatja be a magyar online sajtóban, kvantitatív eszközökkel. Megtudhatjuk milyen témákat kapcsolnak hozzá és milyen arányban: ez teszi lehetővé, hogy nyomon kövessük az események tovagyűrűzését, és a...

Messze van mint Paks Fukusimától - az atomerőmű-baleset tálalása a magyar elektronikus sajtóban

A fukusimai baleset idején számtalan cikk jelent meg, amelyek olvasása során megfogalmazódott bennünk a kérdés: az erőműbaleset tárgyalásában tetten érhető volt-e bármiféle olyan szempont, ami befolyásolhatja az atomenergia, illetve a Paksi Atomerőmű hazai megítélését akár pro, akár kontra.