Az oldalt gondozza: ENERGIAKLUB

Európai képviselők előtt az atomenergia átláthatóságáról

Az Energia Kontroll Program vezetője, Koritár Zsuzsanna, az Európai Parlament képviselői előtt beszélt arról, miért fontos az atomenergia átláthatósága, az információk széles körű – európai szintű – nyilvánossága.

Nyilvánosságra tartoznak a paksi bővítés adatai

Annak ellenére, hogy már több ízben is kimondta a bíróság, hogy a Magyar Villamos Művek Zrt. közfeladatot ellátó szerv, az MVM mindvégig az ellenkező állásponton volt. A Kúria ma megszületett döntésével úgy tűnik, pont kerül egy régóta húzódó ügy végére.

Paksi bővítés továbbra is homályban

A paksi atomerőmű bővítéséről szóló Lévai projekt keretében valójában nem megalapozó vizsgálatokat végeznek, hanem már konkrétan a bővítést készítik elő – ez derül ki az Energiaklub birtokába került dokumentumokból. A beruházás körüli folyamatot homály fedi, számos kérdés marad a nyilvánosság előtt megválaszolatlan.

Szent Viktor esernyője

- Hargitai Miklós cikke -"Esernyőbrand" épül az MVM-ben: a hivatalos magyarázat szerint ez az oka, hogy az állami vállalat a korábbi esztendőkben megszokottnál sokkal többet költ reklámra, és a hirdetési piac egyik legnagyobb szereplőjévé vált. A kommunikáció kimondott célja, hogy – mint a Mikszáth-könyvben Szent Péter esernyője - MVM a biztonság és a gondoskodás szimbólumának tűnjön mindazok számára, akikhez a nagyvállalat szolgáltatásai elérnek. Az esernyő alá belesve ugyanakkor nem csak az látszik, hogy a régebben egyprofilú állami energiacég a földgázkereskedelembe, a mobilszolgáltatásba, az atomerőmű-építésbe is szeretne belekóstolni - nem szakmai meggyőződésből, hanem kormányzati akaratot teljesítve -, hanem az is, hogy a diverzifikációt kísérő intenzív reklámtevékenység során a forintmilliárdok feltűnően egy irányba gurulnak.

Csődbe ment terv - Offshore cégbe mentették ki az első magyar bioerőművet

Tódor János oknyomozó cikke - A korábbi kormány sikertörténeteként ünnepelt, 2009 augusztusában Szakolyban átadott első magyar biomassza-erőművet (DBM Zrt.) másfél év alatt vitték csődbe tulajdonosai. A projekten, amelyet a K&H mellett a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) finanszírozott, az állam is több milliárdot bukott. A korábbi többségi tulajdonos Liget Kft. ellen 2010-ben felszámolási eljárást kezdeményeztek a környékbeli beszállító cégek, amelyeknek azóta is mintegy egymilliárd forinttal tartozik. A bioerőmű megálmodói hitelezőik elől menekülve a Liget Kft.-t és vele a DBM Zrt.-ben lévő tulajdonrészüket egy olyan, magyar tulajdonosi hátterű cégnek, az Associated Networks (AN) Kft.-nek adták el, amely egy ugyanazon nevű, Seychelle-szigeteken bejegyzett társaság birtokában van. Az általunk megkérdezettek közül többen is úgy vélik, hogy a kormányváltás tett be az erőműnek, azt követően emelte a hitelek kamatait az MFB. Abban azonban mindannyian egyetértenek, hogy a szakolyi erőmű a magyar bioenergia-ipar állatorvosi lova.

Energia, nyilvánosság, kultúra

- Antal Attila cikke -„Energetikai ügyekben a közvélemény pontos, gyors, szakszerű tájékoztatásának rendkívüli fontosságára nem is olyan rég egy megrázó esemény figyelmeztette az egész világot. A japán partok melletti földrengés, a fukusimai atomerőművet ért katasztrófa, reméljük, sokáig nem ismétlődik meg. Ám az eset megmutatta, hogy adott esetben emberéletek sokasága múlhat a megfelelő tájékoztatáson” – nyitotta meg Jóri András még adatvédelmi biztosként az Energia és nyilvánosság című konferenciát.1 Ugyanakkor a nyilvánosság kultúrája meglehetősen alulfejlett és kialakulatlan a hazai energiaszektorban – holott a terület nem csupán szakpolitikai szempontból válik egyre jelentősebbé, hanem a demokrácia napi gyakorlatának is az egyik kulcsterülete lehet.

Több ezer hordó atomhulladék - szabálytalanul

Úgy tároltak évekig több ezer hordónyi kis és közepes aktivitású hulladékot Bátaapátiban, hogy a telephely földtani alkalmasságát nem bizonyították – áll többek között az ombudsman, egy komoly vizsgálat után kiadott, decemberi állásfoglalásában. A biztos ezt követően intézkedések megtételét kezdeményezte több illetékes igazgatóság mellett a kormánynál, illetve a vidékfejlesztési miniszternél is.  A várhatóan heteken belül elkezdődő végleges engedélyezés (azaz a tároló használatba vétele) előtt néhány alapvető kérdés továbbra is tisztázatlan.

Az MVM nem az ítéletnek megfelelően teljesített

Nem teljesítette maradéktalanul a bírósági ítéletet az MVM a Lévai projekttel kapcsolatban. 2012. február 16-án a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen kötelezte a Magyar Villamos Művek Zrt.-t a paksi atomerőmű tervezett bővítéséről szóló projekt adatainak nyilvánosságra hozatalára. Az igényelt adatok közül az alperes a projekt eredményeit nem adta ki.

A Teller-ügy újra elsőfokon

A Teller projekt adatainak nyilvánosságáért folytatott perünk újabb állomáshoz érkezett: a Tolna Megyei Bíróság április 4-én visszautalta elsőfokra. A másodfokú bíróság ugyanis úgy ítélte meg, hogy a bizonyítási eljárást korábban nem folytatták le megfelelően, így az ügy visszakerült a Szekszárdi Városi Bírósághoz.

Lévai projekt: az eddig megérkezett dokumentumok

A Lévai projekt adatai ügyében indított perünkben februárban született jogerős ítélet után az MVM Zrt. megküldte a kért dokumentumok egy részét (ezek a "Kapcsolódó tartalmak" alatt  letölthetőek). Ezekből megismerhető a projekt tervezett összköltsége (12,74 milliárd forint), ütemterve, projektben résztvevő cégek és a projekt keretében kötött szerződések listája, illetve a projekt keretében eddigi született eredmények felsorolása. Ez utóbbiak tekintetében ki kell emelnünk, hogy mind a kérelem, mind a bírósági határozat maguknak az eredményeknek a közzétételére szólított fel, nem pedig egy 8 tételből álló lista nyilvánosségra hozatalára.Mivel értékelésünk szerint a bírósági határozat értelmében magukat az eredményeket kellett volna megküldeni, illetve úgy véljük, hogy a szerződések tekintetében is további információk közzétételére lenne szükség, újabb kérelemmel fordultunk az MVM Zrt.-hez.
Aktuális

Európai képviselők előtt az atomenergia átláthatóságáról

Az Energia Kontroll Program vezetője, Koritár Zsuzsanna, az Európai Parlament képviselői előtt beszélt arról, miért fontos az atomenergia átláthatósága, az információk széles körű – európai szintű – nyilvánossága.

Nyilvánosságra tartoznak a paksi bővítés adatai

Annak ellenére, hogy már több ízben is kimondta a bíróság, hogy a Magyar Villamos Művek Zrt. közfeladatot ellátó szerv, az MVM mindvégig az ellenkező állásponton volt. A Kúria ma megszületett döntésével úgy tűnik, pont kerül egy régóta húzódó ügy végére.

Paksi bővítés továbbra is homályban

A paksi atomerőmű bővítéséről szóló Lévai projekt keretében valójában nem megalapozó vizsgálatokat végeznek, hanem már konkrétan a bővítést készítik elő – ez derül ki az Energiaklub birtokába került dokumentumokból. A beruházás körüli folyamatot homály fedi, számos kérdés marad a nyilvánosság előtt megválaszolatlan.

Szent Viktor esernyője

- Hargitai Miklós cikke -"Esernyőbrand" épül az MVM-ben: a hivatalos magyarázat szerint ez az oka, hogy az állami vállalat a korábbi esztendőkben megszokottnál sokkal többet költ reklámra, és a hirdetési piac egyik legnagyobb szereplőjévé vált. A kommunikáció kimondott célja, hogy – mint a Mikszáth-könyvben Szent Péter esernyője - MVM a biztonság és a gondoskodás szimbólumának tűnjön mindazok számára, akikhez a nagyvállalat szolgáltatásai elérnek. Az esernyő alá belesve...

Csődbe ment terv - Offshore cégbe mentették ki az első magyar bioerőművet

Tódor János oknyomozó cikke - A korábbi kormány sikertörténeteként ünnepelt, 2009 augusztusában Szakolyban átadott első magyar biomassza-erőművet (DBM Zrt.) másfél év alatt vitték csődbe tulajdonosai. A projekten, amelyet a K&H mellett a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) finanszírozott, az állam is több milliárdot bukott. A korábbi többségi tulajdonos Liget Kft. ellen 2010-ben felszámolási eljárást kezdeményeztek a környékbeli beszállító cégek, amelyeknek azóta is mintegy egymilliárd...

Energia, nyilvánosság, kultúra

- Antal Attila cikke -„Energetikai ügyekben a közvélemény pontos, gyors, szakszerű tájékoztatásának rendkívüli fontosságára nem is olyan rég egy megrázó esemény figyelmeztette az egész világot. A japán partok melletti földrengés, a fukusimai atomerőművet ért katasztrófa, reméljük, sokáig nem ismétlődik meg. Ám az eset megmutatta, hogy adott esetben emberéletek sokasága múlhat a megfelelő tájékoztatáson” – nyitotta meg Jóri András még adatvédelmi biztosként az Energia és...

Több ezer hordó atomhulladék - szabálytalanul

Úgy tároltak évekig több ezer hordónyi kis és közepes aktivitású hulladékot Bátaapátiban, hogy a telephely földtani alkalmasságát nem bizonyították – áll többek között az ombudsman, egy komoly vizsgálat után kiadott, decemberi állásfoglalásában. A biztos ezt követően intézkedések megtételét kezdeményezte több illetékes igazgatóság mellett a kormánynál, illetve a vidékfejlesztési miniszternél is.  A várhatóan heteken belül elkezdődő végleges engedélyezés (azaz a tároló használatba...

Az MVM nem az ítéletnek megfelelően teljesített

Nem teljesítette maradéktalanul a bírósági ítéletet az MVM a Lévai projekttel kapcsolatban. 2012. február 16-án a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen kötelezte a Magyar Villamos Művek Zrt.-t a paksi atomerőmű tervezett bővítéséről szóló projekt adatainak nyilvánosságra hozatalára. Az igényelt adatok közül az alperes a projekt eredményeit nem adta ki.

A Teller-ügy újra elsőfokon

A Teller projekt adatainak nyilvánosságáért folytatott perünk újabb állomáshoz érkezett: a Tolna Megyei Bíróság április 4-én visszautalta elsőfokra. A másodfokú bíróság ugyanis úgy ítélte meg, hogy a bizonyítási eljárást korábban nem folytatták le megfelelően, így az ügy visszakerült a Szekszárdi Városi Bírósághoz.

Lévai projekt: az eddig megérkezett dokumentumok

A Lévai projekt adatai ügyében indított perünkben februárban született jogerős ítélet után az MVM Zrt. megküldte a kért dokumentumok egy részét (ezek a "Kapcsolódó tartalmak" alatt  letölthetőek). Ezekből megismerhető a projekt tervezett összköltsége (12,74 milliárd forint), ütemterve, projektben résztvevő cégek és a projekt keretében kötött szerződések listája, illetve a projekt keretében eddigi született eredmények felsorolása. Ez utóbbiak tekintetében ki kell emelnünk, hogy...

Európai képviselők előtt az atomenergia átláthatóságáról

Nyilvánosságra tartoznak a paksi bővítés adatai

Paksi bővítés továbbra is homályban

Szent Viktor esernyője

Csődbe ment terv - Offshore cégbe mentették ki az első magyar bioerőművet

Energia, nyilvánosság, kultúra

Több ezer hordó atomhulladék - szabálytalanul

Az MVM nem az ítéletnek megfelelően teljesített

A Teller-ügy újra elsőfokon

Lévai projekt: az eddig megérkezett dokumentumok

További aktualitások »
Cikkek
Tanulmányok

Kik fölözik le az évszázad magyar üzletét?

A Paksi Atomerőmű újabb blokkjai már 13 milliárdba kerültek, pedig a területen még egy fűszálat sem tettek keresztbe. Annál inkább vannak vizsgálatok és reklámköltségek.

Szent Viktor esernyője

"Esernyőbrand" épül az MVM-ben: a hivatalos magyarázat szerint ez az oka, hogy az állami vállalat a korábbi esztendőkben megszokottnál sokkal többet költ reklámra, és a hirdetési piac egyik legnagyobb szereplőjévé vált. A kommunikáció kimondott célja, hogy – mint a Mikszáth-könyvben Szent Péter esernyője - MVM a biztonság és a gondoskodás szimbólumának tűnjön mindazok számára, akikhez a nagyvállalat szolgáltatásai elérnek. Az esernyő alá belesve ugyanakkor nem csak az látszik...

Csődbe ment terv - Offshore cégbe mentették ki az első magyar bioerőművet

- Tódor János cikke -

A korábbi kormány sikertörténeteként ünnepelt, 2009 augusztusában Szakolyban átadott első magyar biomassza-erőművet (DBM Zrt.) másfél év alatt vitték csődbe tulajdonosai. A projekten, amelyet a K&H mellett a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) finanszírozott, az állam is több milliárdot bukott. A korábbi többségi tulajdonos Liget Kft. ellen 2010-ben felszámolási eljárást kezdeményeztek a környékbeli beszállító cégek, amelyeknek azóta is mintegy egymilliárd forinttal...

Kik fölözik le az évszázad magyar üzletét?

Szent Viktor esernyője

Csődbe ment terv - Offshore cégbe mentették ki az első magyar bioerőművet

A Lévai projekt tevékenységének elemzése

A paksi atomerőmű bővítéséről szóló Lévai projekt keretében valójában nem megalapozó vizsgálatokat végeznek, hanem már konkrétan a bővítést készítik elő – ez derül ki az Energiaklub birtokába került dokumentumokból. A beruházás körüli folyamatot homály fedi, számos kérdés marad a nyilvánosság előtt megválaszolatlan.

A fukusimai atomerőmű-szerencsétlenség sajtóelemzése

Nem a fukusimai atomerőmű-baleset volt az első a történelem folyamán, mégis – érthető módon – szenzációként robbant be a magyar online sajtóba is. Jelen tanulmány – melyet az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet készített – a szerencsétlenség megjelenését mutatja be a magyar online sajtóban, kvantitatív eszközökkel. Megtudhatjuk milyen témákat kapcsolnak hozzá és milyen arányban: ez teszi lehetővé, hogy nyomon kövessük az események tovagyűrűzését, és a...

Messze van mint Paks Fukusimától - az atomerőmű-baleset tálalása a magyar elektronikus sajtóban

A fukusimai baleset idején számtalan cikk jelent meg, amelyek olvasása során megfogalmazódott bennünk a kérdés: az erőműbaleset tárgyalásában tetten érhető volt-e bármiféle olyan szempont, ami befolyásolhatja az atomenergia, illetve a Paksi Atomerőmű hazai megítélését akár pro, akár kontra.

A Lévai projekt tevékenységének elemzése

A fukusimai atomerőmű-szerencsétlenség sajtóelemzése

Messze van mint Paks Fukusimától - az atomerőmű-baleset tálalása a magyar elektronikus sajtóban