Az EKP cikkei
Szent Viktor esernyője
"Esernyőbrand" épül az MVM-ben: a hivatalos magyarázat szerint ez az oka, hogy az állami vállalat a korábbi esztendőkben megszokottnál sokkal többet költ reklámra, és a hirdetési piac egyik legnagyobb szereplőjévé vált. A kommunikáció kimondott célja, hogy – mint a Mikszáth-könyvben Szent Péter esernyője - MVM a biztonság és a gondoskodás szimbólumának tűnjön mindazok számára, akikhez a nagyvállalat szolgáltatásai elérnek. Az esernyő alá belesve ugyanakkor nem csak az látszik, hogy a régebben egyprofilú állami energiacég a földgázkereskedelembe, a mobilszolgáltatásba, az atomerőmű-építésbe is szeretne belekóstolni - nem szakmai meggyőződésből, hanem kormányzati akaratot teljesítve -, hanem az is, hogy a diverzifikációt kísérő intenzív reklámtevékenység során a forintmilliárdok feltűnően egy irányba gurulnak.
Csődbe ment terv - Offshore cégbe mentették ki az első magyar bioerőművet
- Tódor János cikke -
A korábbi kormány sikertörténeteként ünnepelt, 2009 augusztusában Szakolyban átadott első magyar biomassza-erőművet (DBM Zrt.) másfél év alatt vitték csődbe tulajdonosai. A projekten, amelyet a K&H mellett a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) finanszírozott, az állam is több milliárdot bukott. A korábbi többségi tulajdonos Liget Kft. ellen 2010-ben felszámolási eljárást kezdeményeztek a környékbeli beszállító cégek, amelyeknek azóta is mintegy egymilliárd forinttal tartozik. A bioerőmű megálmodói hitelezőik elől menekülve a Liget Kft.-t és vele a DBM Zrt.-ben lévő tulajdonrészüket egy olyan, magyar tulajdonosi hátterű cégnek, az Associated Networks (AN) Kft.-nek adták el, amely egy ugyanazon nevű, Seychelle-szigeteken bejegyzett társaság birtokában van. Az általunk megkérdezettek közül többen is úgy vélik, hogy a kormányváltás tett be az erőműnek, azt követően emelte a hitelek kamatait az MFB. Abban azonban mindannyian egyetértenek, hogy a szakolyi erőmű a magyar bioenergia-ipar állatorvosi lova.
Ha olcsó gáz van, akkor minden van
- Jenei Miklós cikke -
A jövő év a fordulat éve lesz a magyar energetikában, az állam minden fontosabb területre betenné a lábát. Cikksorozatunk első részében az államosítás szándékának érzelmi és racionális szálait próbáltuk meg felgöngyölíteni, második írásunk az áramszektorban kereste az állam helyét. Ezúttal a tervezett hódítások legfőbb célpontját, a gázpiacot tekintjük át.
Mit akar az állam az árampiacon? II.
- Jenei Miklós cikke -
A jövő év a fordulat éve lesz a magyar energetikában, az állam minden fontosabb területre betenné a lábát. Cikksorozatunk első részében az államosítás szándékának érzelmi és racionális szálait próbáltuk meg felgöngyölíteni a privatizációtól a Mol felvásárlásáig, második cikkünkben azt nézzük meg, hol van jelen most az állam a villamos-energia piacon, milyen irányt vehetnek a következő évek hódításai.
Magyar atom 2.0
- Hargitai Miklós cikke -
„Az atomenergia nemcsak egyszerűen befolyásolja a politikai döntéseket, hanem egyenesen dominálja azokat.” (Gregor Gysi, a német Die Linken frakcióvezetője – 2011. március)
Mit akar az állam az energetikában? I.
- Jenei Miklós cikke -
A jövő év a fordulat éve lesz a magyar energetikában, az állam minden fontosabb területre betenné a lábát. Cikksorozatunk első részében névtelenül nyilatkozó egykori és mai döntéshozók, állami és multinacionális cégvezetők, szabályozók, elemzők segítségével próbáljuk felderíteni a kormány szándékának érzelmi és racionális szálait.
Nyilvánosság az energiaszektorban
- Bodoky Tamás -
Minél fontosabb ügyről van szó, annál nehézkesebben ítélkeznek a bíróságok az energiaszektor cégeit érintő közérdekű adatigényléses perekben. A titkolózó állami vállalatok akár több évig is húzhatják az időt, az ítéletek pedig rendkívül változatosak, egymásnak élesen ellentmondó döntések születnek. Az MVM szerint a bíróságok félreértelmezik a törvényt, amikor az adatkérőknek kedveznek, a TASZ viszont úgy véli, hogy az állami áramszolgáltató alkotmányos jogok érvényesítését szabotálja rosszhiszeműen. Az adatvédelmi biztos átvenné ezt a hálátlan feladatot a bíróságoktól, de a hivatala meg fog szűnni.
GENTLEMANUSOK - A Fónagy-Podolák tengely: nemzeti érdekek az energiapolitikában
Az elmúlt kormányzati ciklusban akadt egy terület, ahol többször is példás együttműködés valósult meg a kormánypárt és a legnagyobb ellenzéki erő között. A Fidesz és az MSZP nagy egyetértésben, vita nélkül szavazott meg – olykor a kormánnyal is szembemenve – olyan jogszabályokat, amelyek évekre, vagy akár évtizedekre meghatározhatják a magyar energiapiac működését. Az elmúlt négy esztendőben talán semmi sem működött olyan olajozottan a politikában, mint a hasonló kooperációkat összehangoló Fónagy-Podolák tengely. A történetből egy olyan „pártfüggetlen” energiapolitika rajzolódik ki, amelynek logikáján várhatóan az új kormány sem akar (vagy tud) változtatni.
Hargitai Miklós
Az MVM alkotmányos költsége
„A BKV korrupciós ügyei eltörpülnek az állami tulajdonú Magyar Villamos Művek Zrt.-nél (MVM) folyó gazemberségekhez képest" - interpellálta tavaly a miniszterelnököt a Fidesz, a kormányváltás óta viszont nem háborgatták ezt a csontvázat. A Nemzeti Nyomozó Iroda másfél éve vizsgálja az állami áramszolgáltatónál és egyes leányvállalatainál 2007-2008-ban lebonyolított, tízmilliárdos nagyságrendű vagyonvesztést okozó tranzakciókat. Forrásaink szerint a nyomozás már fényt derített az offshore cégekhez vándorolt eurómilliók sorsára, azt viszont nem tudjuk, hogy az eredményhirdetés miért várat magára.
Bodoky Tamás
Hol szivárognak el a távhőforintok?
Az önkormányzatokhoz, kórházakhoz és politika közeli cégekhez vándorol az áramdíj nagyjából 11 százalékát kitevő, távfűtési támogatásra szánt pénzek egy része.
2010. július 19. Galambos Márton
- 1
- / 2
- »
- Utolsó oldal
Kapcsolat
1056 Budapest, Szerb u. 17-19.------ térkép
Postacím: 1462 Budapest, Pf.: 735
Tel: +36 1 411-35-20
Fax: +36 1 411-35-29
E-mail: energiaklub@energiaklub.hu
