Atomenergia a hazai közbeszédben

Az energetikai államtitkárral, illetve munkatársunkkal készített interjúk vizsgálata alapján a szerző arra a következtetésre jutott, hogy "A két érvelést egybevetve az a kép rajzolódik ki, hogy Perger András érvelése a konkrét, tényszerű, gyakran számszerűsíthető keretezésbe illeszkedik, míg Kovács Pál az általánosabb, az elveket és az értékeket hangsúlyozó tágabb keretezést választja."

Azaz, a konkrét kérdésekre - miért, mennyi pénzből, milyen finanszírozással építenék az atomerőművet stb. - nem kapunk világos választ.

A közbeszéd minőségéről pedig azt állapította meg az elemzés (4 médium 115 cikke alapján), hogy az atomenergia kérdése gyakorlatilag alig látható, és hogy a diskurzus igencsak korlátos:

"Magyarországon az atomenergia témája nincs markánsan jelen sem a közbeszédben, sem a szakmai körök nyílt diskurzusában. A magyarországi diskurzusok nem követik azokat az irányokat, amelyek az atomenergia felhasználásáról a világ számos országában zajlanak. [...] Hiányzik a biztonság témának tágabb összefüggésekben zajló elemzése, amely, tekintettel az atomenergia témájában összetettségére, magában foglalná az atomenergia használatának és a paksi atomerőmű bővítésnek pénzügyi, politikai, energiapolitikai biztonsági és kockázati vonatkozásait."

Azaz, a hazai - vizsgált - médiában nem folyik valódi vita az atomenergiáról, alapvetően fontos összefüggésekben nem tárgyalja a média a bővítés kérdését. Ez megerősíti a Fukusima kapcsán két évvel ezelőtt készíttetett médiaelemzésünk megállapításait, mely szerint a hazai média nem bizonyult alkalmasnak arra, hogy egy ilyen súlyú kérdésben folyó vitának felületet biztosítson, abban részt vegyen.