Az Energia Kontroll Program vezetője, Koritár Zsuzsanna, az Európai Parlament képviselői előtt beszélt arról, miért fontos az atomenergia átláthatósága, az információk széles körű – európai szintű – nyilvánossága.

Annak ellenére, hogy már több ízben is kimondta a bíróság, hogy a Magyar Villamos Művek Zrt. közfeladatot ellátó szerv, az MVM mindvégig az ellenkező állásponton volt. A Kúria ma megszületett döntésével úgy tűnik, pont kerül egy régóta húzódó ügy végére.

A paksi atomerőmű bővítéséről szóló Lévai projekt keretében valójában nem megalapozó vizsgálatokat végeznek, hanem már konkrétan a bővítést készítik elő – ez derül ki az Energiaklub birtokába került dokumentumokból. A beruházás körüli folyamatot homály fedi, számos kérdés marad a nyilvánosság előtt megválaszolatlan.

- Hargitai Miklós cikke -"Esernyőbrand" épül az MVM-ben: a hivatalos magyarázat szerint ez az oka, hogy az állami vállalat a korábbi esztendőkben megszokottnál sokkal többet költ reklámra, és a hirdetési piac egyik legnagyobb szereplőjévé vált. A kommunikáció kimondott célja, hogy – mint a Mikszáth-könyvben Szent Péter esernyője - MVM a biztonság és a gondoskodás szimbólumának tűnjön mindazok számára, akikhez a nagyvállalat szolgáltatásai elérnek. Az esernyő alá belesve ugyanakkor nem csak az látszik, hogy a régebben egyprofilú állami energiacég a földgázkereskedelembe, a mobilszolgáltatásba, az atomerőmű-építésbe is szeretne belekóstolni - nem szakmai meggyőződésből, hanem kormányzati akaratot teljesítve -, hanem az is, hogy a diverzifikációt kísérő intenzív reklámtevékenység során a forintmilliárdok feltűnően egy irányba gurulnak.

Tódor János oknyomozó cikke - A korábbi kormány sikertörténeteként ünnepelt, 2009 augusztusában Szakolyban átadott első magyar biomassza-erőművet (DBM Zrt.) másfél év alatt vitték csődbe tulajdonosai. A projekten, amelyet a K&H mellett a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) finanszírozott, az állam is több milliárdot bukott. A korábbi többségi tulajdonos Liget Kft. ellen 2010-ben felszámolási eljárást kezdeményeztek a környékbeli beszállító cégek, amelyeknek azóta is mintegy egymilliárd forinttal tartozik. A bioerőmű megálmodói hitelezőik elől menekülve a Liget Kft.-t és vele a DBM Zrt.-ben lévő tulajdonrészüket egy olyan, magyar tulajdonosi hátterű cégnek, az Associated Networks (AN) Kft.-nek adták el, amely egy ugyanazon nevű, Seychelle-szigeteken bejegyzett társaság birtokában van. Az általunk megkérdezettek közül többen is úgy vélik, hogy a kormányváltás tett be az erőműnek, azt követően emelte a hitelek kamatait az MFB. Abban azonban mindannyian egyetértenek, hogy a szakolyi erőmű a magyar bioenergia-ipar állatorvosi lova.

- Antal Attila cikke -„Energetikai ügyekben a közvélemény pontos, gyors, szakszerű tájékoztatásának rendkívüli fontosságára nem is olyan rég egy megrázó esemény figyelmeztette az egész világot. A japán partok melletti földrengés, a fukusimai atomerőművet ért katasztrófa, reméljük, sokáig nem ismétlődik meg. Ám az eset megmutatta, hogy adott esetben emberéletek sokasága múlhat a megfelelő tájékoztatáson” – nyitotta meg Jóri András még adatvédelmi biztosként az Energia és nyilvánosság című konferenciát.1 Ugyanakkor a nyilvánosság kultúrája meglehetősen alulfejlett és kialakulatlan a hazai energiaszektorban – holott a terület nem csupán szakpolitikai szempontból válik egyre jelentősebbé, hanem a demokrácia napi gyakorlatának is az egyik kulcsterülete lehet.

Úgy tároltak évekig több ezer hordónyi kis és közepes aktivitású hulladékot Bátaapátiban, hogy a telephely földtani alkalmasságát nem bizonyították – áll többek között az ombudsman, egy komoly vizsgálat után kiadott, decemberi állásfoglalásában. A biztos ezt követően intézkedések megtételét kezdeményezte több illetékes igazgatóság mellett a kormánynál, illetve a vidékfejlesztési miniszternél is.  A várhatóan heteken belül elkezdődő végleges engedélyezés (azaz a tároló használatba vétele) előtt néhány alapvető kérdés továbbra is tisztázatlan.

Nem teljesítette maradéktalanul a bírósági ítéletet az MVM a Lévai projekttel kapcsolatban. 2012. február 16-án a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen kötelezte a Magyar Villamos Művek Zrt.-t a paksi atomerőmű tervezett bővítéséről szóló projekt adatainak nyilvánosságra hozatalára. Az igényelt adatok közül az alperes a projekt eredményeit nem adta ki.

A Teller projekt adatainak nyilvánosságáért folytatott perünk újabb állomáshoz érkezett: a Tolna Megyei Bíróság április 4-én visszautalta elsőfokra. A másodfokú bíróság ugyanis úgy ítélte meg, hogy a bizonyítási eljárást korábban nem folytatták le megfelelően, így az ügy visszakerült a Szekszárdi Városi Bírósághoz.

A Lévai projekt adatai ügyében indított perünkben februárban született jogerős ítélet után az MVM Zrt. megküldte a kért dokumentumok egy részét (ezek a "Kapcsolódó tartalmak" alatt  letölthetőek). Ezekből megismerhető a projekt tervezett összköltsége (12,74 milliárd forint), ütemterve, projektben résztvevő cégek és a projekt keretében kötött szerződések listája, illetve a projekt keretében eddigi született eredmények felsorolása. Ez utóbbiak tekintetében ki kell emelnünk, hogy mind a kérelem, mind a bírósági határozat maguknak az eredményeknek a közzétételére szólított fel, nem pedig egy 8 tételből álló lista nyilvánosségra hozatalára.Mivel értékelésünk szerint a bírósági határozat értelmében magukat az eredményeket kellett volna megküldeni, illetve úgy véljük, hogy a szerződések tekintetében is további információk közzétételére lenne szükség, újabb kérelemmel fordultunk az MVM Zrt.-hez.